Az MPSV javasolt változásai a platformmunkáról és a bérek átláthatóságáról

A Munkaügyi és Szociális Minisztérium (MPSV) 2026. március közepén két törvényjavaslatot mutatott be, amelyek alapvető változásokat hoznak a munkáltatók, digitális platformok és egyéni vállalkozók számára. Új szabályokat vezetnek be a platformmunkára, és átültetik a bérek átláthatóságáról szóló irányelvet.

Ügyvédi irodánk áttekinthető összefoglalót nyújt ezekről:

#1 – A FÜGGŐ MUNKA ÚJ FOGALMA

A platformmunkáról szóló törvényjavaslat (ZOPP) módosítaná a függő munka fogalmát a munka törvénykönyvében. Hatása tehát nem korlátozódna a digitális platformokra.

A függő munka eddigi négy ismérve két fő ismérvre szűkülne: az alá-fölérendeltségi viszonyra és a munkáltató nevében végzett munkára. Az alá-fölérendeltséget további négy részismérv alapján vizsgálnák: a munka megszervezése, a munkavégzés felügyelete, utasítás szerinti munkavégzés és munkaidőben történő munkavégzés.

A gyakorlatban éppen a munkaidő lehet az egyik legfontosabb ismérv a függő munka és a valóban önálló együttműködés megkülönböztetésére. A személyes munkavégzés megszűnne a függő munka fogalmi ismérve lenni. A javaslat szerint az önfoglalkoztatóknak nyújtott juttatások önmagukban nem vezetnének átminősítéshez, ha a függő munka fogalmi ismérvei nem teljesülnek.

#2 – A MUNKAJOGVISZONY MEGDÖNTHETŐ VÉLELME

A platformmunka esetében bevezetnék az alapvető munkajogviszony fennállásának megdönthető vélelmét.

Ha olyan tények állnak fenn, amelyek megalapozottan a függő munka ismérveinek teljesülésére utalnak, a platformnak vagy a közvetítőnek kellene bizonyítania, hogy legalább egy ismérv nem teljesül.

Ez jelentősen szigoríthatja az önfoglalkoztatókra épülő modellek helyzetét ott, ahol az együttműködés tényleges kialakítása foglalkoztatásnak felel meg.

#3 – A PLATFORM FELELŐSSÉGE A KÖZVETÍTŐÉRT

A javaslat szerint a platform a közvetítővel egyetemlegesen felelne a ZOPP szerinti kötelezettségek teljesítéséért azokkal a platformmunkásokkal szemben, akik a közvetítővel állnak szerződéses kapcsolatban.

A platform külön is felelne azért, hogy jogerős átminősítés után a közvetítő teljesítse a kapcsolódó kötelezettségeket a közigazgatási szervek felé. Ennek megszegéséért akár 3 millió Kč bírság is kiszabható. A kimentés lehetőségét kizárólag e felelősségi körre javasolják, és ehhez „minden erőfeszítés” megtételét kell bizonyítani.

A gyakorlatban alapvető lesz a közvetítő tájékoztatási és együttműködési kötelezettségeinek, az ellenőrzési mechanizmusoknak, a szerződéses szankcióknak és a megtérítési igényeknek a szerződéses rendezése.

#4 – ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS EMBERI FELÜGYELET AZ ALGORITMIKUS IRÁNYÍTÁS FELETT

A javaslat szabályokat vezet be az algoritmikus irányítás átláthatóságára és az automatizált rendszerek emberi felügyeletére, különösen a munka kiosztása, a teljesítményértékelés, a díjazás és az együttműködés megszüntetése terén.

A legsúlyosabb döntéseknél – például a szerződéses kapcsolat megszüntetése, a fiók korlátozása vagy törlése, illetve a díjazás megtagadása – kizárnák a tisztán automatizált döntéshozatalt. A platformmunkásnak joga lenne magyarázatra és emberi felülvizsgálatra.

Az automatizált rendszerekkel történő adatkezelés megkezdése előtt adatvédelmi hatásvizsgálatot (DPIA) kellene végezni. Az automatizált rendszerek bevezetésére vonatkozó új tájékoztatási és konzultációs szabályok ugyanakkor nemcsak a platformokat érintenék: a javaslat szerint általában az ilyen rendszereket használó munkáltatókra is kiterjednének, például raktárakban, logisztikában vagy telefonos ügyfélszolgálatokon.

#5 – EZZEL PÁRHUZAMOSAN: A BÉREK ÁTLÁTHATÓSÁGA

A bérek átláthatóságáról szóló irányelv tervezett átültetése különösen az alábbiakat hozná:

• az álláskeresők korábbi bérének megismerésére irányuló kérdések tilalma,
• a kínált bérsáv előzetes közlésének kötelezettsége,
• objektív és megkülönböztetéstől mentes bérezési rendszer követelménye,
• a nők és férfiak közötti bérkülönbségek fokozatos jelentése a munkáltató mérete szerint:
  • 2028-tól a legalább 150 munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknál,
  • 2031-től a 100–149 munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknál,
  • a 100 főnél kevesebbet foglalkoztató munkáltatóknak nem lenne kötelező jelentést készíteniük.

HATÁLYBALÉPÉS

A javaslat szerint a ZOPP 2026. december 1-jén lépne hatályba; a platformmunkával kapcsolatos egyes nyilvántartási kötelezettségek 2027. január 1-jétől követnék.

A bérek átláthatóságának fő szabályai várhatóan 2027. január 1-jétől lépnének hatályba, míg a bérkülönbségekről szóló jelentéstétel a munkáltató mérete szerint fokozatosan indulna.

Az MPSV teljes szövege és a javasolt változásokról szóló prezentáció megtekinthető a minisztérium honlapján.

Ha munkajogi szolgáltatásaink iránt érdeklődik, keressen minket az info@stuchlikova.com címen, és egyeztessen kötelezettségmentes első konzultációt.